A lázcsillapítás módszerei

A kevésbé kifejező „lázcsillapítás” szó helyett, két differenciáltabb kifejezést használunk a továbbiakban: 

1. A természetes (optimálisan zajló) lázmenet támogatása
2. A természetes (optimálisan zajló) lázmenet gátlása

Mit jelentenek ezek?

1. Az optimális lázmenet támogatása során, kísérjük a láz természetes lefolyásának fázisait, azaz úgy enyhítjük a nehezen viselhető tüneteket (pl. rossz közérzet, fej- és izomfájdalom), hogy közben nem gátoljuk, nyomjuk el a lázas állapot hasznos oldalát. Vagyis úgy javítjuk a beteg közérzetét, hogy nem csökkentjük a hőmérsékletét. Ebben hagyatkozzunk a beteg  kívánságára. A LázBarát^TM, és a modern nemzetközi kutatások is ezt javasolják.
2. A lázmenet gátlása minden olyan „lázcsillapítás”, mely megtöri a láz természetes, optimális lefolyását, és a szükségesnél hamarabb juttatja (kényszeríti) vissza a szervezetet az alaphőmérséklethez. Ezt értik klasszikusan "lázcsillapítás" alatt. Ez nem szakszerű és nem indokolt, ezért nem is javasolt.

Ahhoz, hogy megfelelően tudjunk cselekedni minden helyzetben, fontos ismerni az optimális, természetes láz jellemző szakaszait. Ezeket részletesen kifejtettük "A láz optimális lefolyása, szakaszai" című fejezetben.

1. Az emelkedés szakasza általában délután kezdődik és szalad fel a célhőmérsékletig. Az irha kapillárisai bezárulnak, a gyerek végtagjai hidegek, arca sápadt. Ilyenkor a gyerekek borzonganak, rázza őket a hideg, dideregnek, levertek, bágyadtak, fáj a fejük, rossz a közérzetük.

Ha fellép, jellemzően ilyenkor szokott fellépni a lázas eklampszia, köznyelvben "lázgörcs".

Ezért ebben a szakaszban nem hűtjük a gyermeket, hanem melegítjük: hőt adunk neki, hogy kevesebb erőfeszítéssel érhesse el a kívánt célhőmérsékletet, melyre szervezete magától törekszik. Ha ezt a törekvését segítjük, azzal jelentősen javul a közérzete, megszűnik a didergés, csökken a fejfájás és a lázgörcsök gyakorisága (132).

Hőt adhatunk neki azzal, hogy

• melegen borogatjuk a végtagjait (csuklóját, lábszárát), melegítő kulacsot teszünk a talpa alá,
• betakarjuk,
• kortyonként meleg folyadékot adnunk neki.

2. Tetőzés: általában késő este, éjjel magától megtörténik. Az irha kapillárisai kinyílnak, a hőtermelés és a leadás egyensúlyba kerülnek. Az arc kipirul, a végtagok kimelegednek, a közérzet ettől megjavul, a gyerekek felélénkülnek. 

A hő elvezetését ilyenkor már megsegíthetjük, de eljárásainkkal ne csökkentsük a testhőt, hanem kövessük a test saját célhőmérsékletét!

Az elsődleges cél a közérzet javítása. Rossz közérzet esetén végezhetők külső fizikai, ápolási beavatkozások.

Ezek egyetlen formája se legyen hideg, kellemetlen! Ne váltson ki didergést. 

Eljárásainkkal ne csökkentsük a testhőt, mert a szervezet újra igyekszik majd feltornászni magát a célhőmérsékletre.

Várjuk ki türelmesen, amíg a testhő magától elkezd csökkenni.

• Kissé kitakarjuk. Ezzel javul a hősugárzás hatékonysága.

3. A csökkenés kezdetén: a beteg közérzete tovább javul, elkezd verejtékezni. 
A további hőleadást igen hatékonyan segíti az izzadás. Mahatma Gandhi is ezt tette gyermekeivel: hagyta őket izzadni. 

4. Normalizálódás: a csökkenés vége.
38 fok alatt már nem szükséges beavatkozás. Zavartalanul hagyjuk a pácienst pihenni.

A lázzal kapcsolatban a magyar ajánlásból két fontos szempont (123):

1. Láz ellenes gyógyszerek (antipiretikumok) rutinszerű adása jó közérzetű gyermekek esetében nem indokolt akkor, ha a láz csillapításának egyedüli javallata a testhőmérséklet csökkentése. … Láz ellenes szer adásával nem előzhető meg a lázas ecclampsia (görcs). Különböző hatóanyagú láz ellenes szerek (antipiretikumok) egyidejű alkalmazása nem javasolt. A különböző hatóanyagtartalmú gyógyszerek váltott alkalmazása rutinszerűen nem javasolt. Szalicilát tartalmú lázcsillapítók adása 10 éves életkor alatt nem javasolt.

2. Fizikális lázcsillapítás (hűtőfürdő és törzs vagy egésztest borogatás). ... A didergést mindenképpen el kell kerülni, mert akadályozza a hőleadást. Soha ne alkalmazzunk jéghideg vizet! Soha ne hagyjuk egyedül a lázas gyermeket a fürdőkádban! Kékülés (cianózis), a keringészavar tüneteinek erősödése, didergés, vacogás fokozódása esetén a borogatást abba kell hagyni, illetve a gyermeket ki kell venni a kádból, mert ilyen esetekben a várttal ellenkező hatást válthatunk ki. 

Az itt felsorolásra kerülő három eljárás nem bizonyítékokon alapul, nem a testhő csökkentését szolgálja, a közérzet javítására azonban alkalmazhatjuk őket.

Langyos fürdő (NEM kellemetlen hideg!!):
kezdjük a testhőmérsékletnél valamivel melegebben, és vízhőmérővel mérve legfeljebb 34 fokra, vagy kezünknek kellemesen langyosra hagyjuk hűlni, csak derékig legyen benne a gyermek, kézzel vagy szivaccsal locsolgassuk a felső testet, maradjunk a gyerekkel, ne hagyjuk magára.

Langyos, nedves mosdókesztyűs, szivacsos lemosás:
nedvesítsünk be egy mosdókesztyűt, szivacsot langyos-meleg (37-39°C-os) vízzel jól csavarjuk ki, törölgessük le vele a meleg végtagokat (karokat, vádlikat), homlokot, vagy hagyjuk elpárologni a folyadékot, vagy töröljük szárazra pár perc után.

Langyos nedves kendős lábszárborogatás:
nedvesítsünk be két kendőt langyos-meleg (37-39°C-os) vízzel, jól csavarjuk ki, helyezzük fel a két kendőt a vádlikra, és rögzítsük száraz törölközővel, ha felmelegedtek, fordítsuk meg vagy frissítsük fel.

A lázas gyermek ellátásának 4 fő szempontjáról külön is írunk az ápolásról szóló fejezetben:

1. Testhő (láz) kísérése

2. Folyadék- és energiabevitel 

3. Nyugalom és komfort biztosítása, gyengéd ápolás

4. Tünetek megfigyelése (veszélyesség, kockázat mérlegelése)

A dokumentumban szereplő zárójeles számokhoz tartozó irodalmat ld. itt: Irodalomjegyzék