A lázzal járó tünetek, vizsgálatuk módja és jelentőségük
Egy betegség kezdetén még a lázat megelőzően különböző tünetekre figyelhetünk fel:
- Nyűgösség
- Bágyadtság, fáradtság, álmosság
- Bújósság (közelségre való igény)
- Étvágytalanság
- Fényes-csillogó szemek
- Elesettség, levertség
Ezeket a tüneteket a láz különböző szakaszai még külön befolyásolják.
A lázzal járó tünetek
A láz első szakaszában, emelkedésekor
- Sápadtság, márványozott bőr
- Hideg végtagok és homlok
- Didergés, reszketés, izomremegés, alvás közben kis izomrángások
- Rossz közérzet, nyűgösség, levertség
A láz második szakaszában, tetőzésekor
- Kipirulás, lázrózsák az orcán
- Meleg végtagok
- Bágyadtság
- Lázálmok
A láz harmadik szakaszában, a csökkenés kezdetén
- Izzadás, nedves tenyér, talp
- Szomjúság
A láz negyedik szakaszában, a testhő normalizálódásakor
- Fokozódó aktivitás
- Visszatérő étvágy
Pulzusszám
Pulzust a csukló belső oldalán a hüvelykpárna feletti sekély gödröcskében (csecsemők és kisgyermekek esetében a könyökhajlat, felkar belső oldalán) lehet a legjobban tapintani. A mutató- és középső ujj (esetleg gyűrűs ujj) hegyét a mélyedésre illesztjük, a gyermek csuklóját pedig hüvelykujjal a túloldalról megtámasztjuk. Tizenöt másodpercig számoljuk a szívverések számát. Az eredményt néggyel szorozva kapjuk meg a percenkénti eredményt.
Ha a karon nem sikerül, a gyermek nyakán számolhatjuk meg a pulzusszámot a gégefő melletti mélyedésben a fejbiccentő izom mentén a fő nyaki verőér felett, szigorúan csak EGY oldalon két ujjal tapintva (nem nyomva).
Az újabban kapható pulzoximéterek is jó szolgálatot tehetnek a számolásban és a vér oxigenizáltságának megitélésében.
A gyermekek pulzusszámának normál tartománya normál testhő és 10 perces nyugalom esetén (155-159):
Életkor |
Pulzusszám |
Újszülöttek |
110 - 180 / perc |
1 - 11 hónap |
110 - 160 / perc |
1 - 2 év |
100 - 150 / perc |
3 - 4 év |
90 - 140 / perc |
5 - 6 év |
80 - 130 / perc |
7 - 9 év |
70 - 110 / perc |
10 év felett |
60 - 100 / perc |
Ezek az értékek láz esetén 5-25%-al megnövekednek. Ennek mértéke függ a kortól, testsúlytúl, kiváltó októl stb.
Az applikációba beépítettük azt a soktényezős algoritmust, amely mindezeket figyelembe veszi.
Megítélésére használja az applikációt!
Légzésszám
Láz esetén a pulzussal együtt a légzés is felgyorsul.
A légzésszám mérésére érvényes: látható, hallható, érezhető.
Látható a mellkas és has (esetleg orrszárnyak) mozgásán.
Hallható az orrnyílásoknál.
Érezhető, ha tenyerünket a hasra vagy mellkasra helyezzük.
A gyermekek légzésszámának normál tartománya normál testhő és 10 perces nyugalom esetén:
Életkor |
Légzésszám |
0 - 1 év |
30 - 50 / perc |
1 - 3 év |
25 - 40 / perc |
3 - 6 év |
25 - 30 / perc |
6 - 12 év |
20 - 25 / perc |
12 év felett |
15 - 20 / perc |
Ez a légzésszám láz esetén 5-15%-al megnő. Ennek mértéke függ a kortól, testsúlytól, kiváltó októl stb.
Az applikációba beépítettük azt a soktényezős algoritmust, amely mindezeket figyelembe veszi.
Megítélésére használja az applikációt!
Ha bármely korban nyögdécselő, sípoló, erőltetett a gyerek légzése, és elkékül az ajka, a bőre, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni!
Fájdalmak
Fej- és végtagfájdalmak típusosan a magasba szökő láz emelkedő szakaszában és influenzánál lépnek fel.
Egy fájdalom-skála segítségével megítélhető annak súlyossága.
Az egész testre kiterjedő, diffúz, általános fájdalom gyakori és ártalmatlan. Ilyenkor az izmok, ízületek érintettek.
A végtagi fájdalom akkor érdemel különös figyelmet, ha kis helyre koncentrálódik (lokális), fokozódó és esetleg helyi duzzanattal jár. Ilyenkor kérjük ki orvos tanácsát.
A fejfájás láz emelkedésekor gyakori.
Ha tarkómerevséget sejtünk, az agyhártyagyulladás jele lehet. Ezt úgy vizsgálhatjuk, hogy a háton fekvő gyermek fejét emelve felemelkedik a térde is (Brudzinski jel). Lásd az ábrát.
Hányás és hasmenés
Ha hányás és hasmenés együtt lép fel lázzal, akkor hétköznapi gyomor-bél-fertőzésre gondolhatunk.
Hányás önmagában napszúrás, vakbélgyulladás, a ritkán előforduló agyhártya gyulladás jele is lehet.
Könnyű esetben pihentessük és kortyonként pótoljuk a folyadékot kisebb szünetekkel. Erről lásd a "Lázas beteg ápolása" fejezetet.
Akkor kell orvoshoz fordulni, ha:
- hasmenése véres vagy több mint 12 órája folyamatos és/vagy
- hányása 5 óránál hosszabban áll fenn, gyakori, epés, sárga és/vagy
- erős has-fejfájással és/vagy bódult tudatállapottal jár.
Étvágytalanság
Lázas állapotban normális a fiziológiás étvágytalanság.
A táplálás könnyített étrend legyen falatonként, amennyit a gyermek kíván. Rizs, köles, apró falatokra vágott párolt zöldségek, gyümölcsök. Általában inkább délelőtt kínáljuk fel, amikor alacsonyabb a láz.
A nem evés miatt elvesztett kilókat a gyerekek hamar visszanyerik a láz elmúltával, és még nagyobb erőre kapnak. Ügyeljünk rá, hogy a súlyvesztés oka ne a folyadékhiány legyen.
Folyadékveszteség és ivás
Csecsemőknél és kisgyerekeknél könnyebben előfordulhat, hogy folyadékhiány alakul ki egy lázas betegség során.
Ebben szerepet játszhatnak:
- kevés ivás
- izzadás
- hányás
- hasmenés
Ha ezek egyszerre lépnek fel, kisgyerekek hamar kiszáradhatnak.
A komoly kiszáradás jelei, melyekkel orvoshoz kell fordulni:
- Jelentősen csökkent a vizeletmennyiség: ha 12 óránál régebben nem pisilt egy gyermek.
- Lecsökken a bőr turgora, feszessége. Ennek jele: ha a bőrt a hason redőbe emeljük, akkor az sokkal lassabban tűnik el, mint normál esetben, vagy egyáltalán nem tűnik el a redő.
- Síráskor a könnyezés csökken vagy megszűnik. Ha egyáltalán nem könnyezik síráskor, azt komolyan kell venni.
- Szeme árkolt, beesett, nem csak karikás.
- Csecsemőknél (max. 1,5 éves korig) a nagykutacs beesett. Lásd a képen.
- Letargia, bódult tudatállapot: súlyos esetben a gyerek nem vagy csak röviden ébreszthető.
A fontos kérdések összefoglalva:
- Mennyit ivott? Ha 12 óránál régebben nem ivott egy kortyot sem, akkor forduljunk orvoshoz.
- Mikor pisilt utoljára? Ha több mint 12 órája nem pisilt, akkor forduljunk orvoshoz.
- Hasmenés volt-e? Ha több mint 12 órája van folyamatosan vagy véres, akkor forduljunk orvoshoz.
- Hányás volt-e? Ha 5 óránál hosszabban gyakori, epés, sárga, akkor forduljunk orvoshoz.
Enyhe tünetek esetén (pl. száraz nyelv) nem szükséges orvoshoz fordulni, de fontos a folyadék pótlása. Ld. lejjebb.
Folyadékpótlás (rehidratálás):
- Szoptatott csecsemőnél az anyatej a legjobb. Ha felöklendezi, kihányja, 5-10 perces szünetekkel kis mennyiséggel újra lehet próbálkozni.
- Itatás: a tehéntej kivételével minden folyadék alkalmas (de lehetőleg ne cukros-szénsavas üdítő legyen).
- Ha hányással, hasmenéssel társul, akkor orális rehidratáló folyadékkal (ORF) itassuk. Hűvösen nem érződik annyira az íze. Ha nem megy kortyonként pohárból, akkor szívószállal, kanalanként vagy fecskendőből adhatjuk pár milliliterenként. Az ORF tartalmazza a kellő mennyiségű ásványanyagot (nátrium, kálium, klór, citrát) és cukrot (glükóz).
- További részletekhez lásd a "Lázas beteg ápolása" fejezetet.
Kiütés
Kiütések felléphetnek a láz előtt, közben vagy annak elmúltával.
A láz előtt: azaz a lappangási idő végén fellépve fertőzés jele.
A láz idején: gyakran vírusos vagy gyermekbetegségek jele.
A láz lecsengése után: általában ártalmatlan vírusfertőzés jelei, teendő velük nincs, nem kell megmutatni orvosnak.
Ezeket az ártalmatlan kiütéséket meg kell különböztetni a veszélyt jelző bevérzéses kiütéstől (petechiától), melyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.
Szerencsére ez utóbbi nagyon ritka, és könnyen elkülöníthető a veszélytelen kiütéstől.
Erre alkalmas az üvegpohár teszt. Vegyünk hozzá egy szemüveget vagy sima üvegű poharat.
Bevérzés esetén a bőrre nyomva nem tűnik el a kiütés, folt. Ha azonban eltűnik, akkor veszélytelen.
A jobb oldali pirossal bekarikázott kiütés a bevérzett, ez a veszélyes.
A bal oldali nem veszélyes, mert elnyomható.
Minden kiütéssel meg kell ismételni a tesztet 4-6 óra múlva, hogy megmaradt-e az elnyomható jellege!
A dokumentumban szereplő zárójeles számokhoz tartozó irodalmat ld. itt: Irodalomjegyzék
Verzófrissítés: 2024. 03. 01.